A Zöld Energia Hálózat tagszervezetei és a dániai Megújuló Energia Szerezet (OVE) között ez év tavasszal egy együttmûködési program jött létre. Ennek az együttmûködési programnak számos eleme között a ZEH tagszervezetei egy tanulmányúton vettek részt Dániában. Ezen az úton szerzett tapasztalatokról és a Dán energiapolitikáról szól ez a számunk. A teljes projektet aminek része jelen lapszámunk is az dán Open Air Council pályázati támogatása tette lehetõvé, melyet ez úton is köszönünk.

Remélem, hogy az újságban közölt cikkek felébresztik a hazai olvasó fantáziáját a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság itthoni fejlesztése területén. Azt hiszem itt sokat tanulhatunk Dánia példáján, hiszen egy a miénknél sokkal zordabb éghajlatú országban lehetségesnek tartja a társadalom és a politika a megújuló energiaforrások egyre nagyobb térnyerését az energiahatékonyság jelentõs fokozása mellett. Mindezt úgy, hogy szinte társadalmi konszenzussal lemondtak a nukleáris energia ?áldásairól?.

Ebben az évben még két számmal jelentkezünk. Az egyik a nukleáris energetika problémáit boncolgatja majd. A másik pedig egy hazánkban egyenlõre újnak számító - de világviszonylatban már évszázadosnak tekinthetõ -építészeti technológiáról, a szalmabála építészetrõl fog szólni.

Az EnerGAIA magazinban továbbiakban is igyekszünk bemutatni az energetika és a környezet közötti összefüggéseket, mert bízunk abban, hogy ha megismerjük a természet összefüggéseit, akkor könnyebben fogunk a fenntartható fejlõdés irányába haladni és ennek az elvei szerint gazdálkodni az energiával is.

Az EnerGAIA szerkesztõsége szívesen vesz minden olvasói észrevételt, és reakciót, melyeknek a jövõben igyekszünk teret is adni a lap hasábjain.

Dán Energiaellátás, nukleáris vagy megújuló? 

A 60-as évek gazdasági fellendülése idején a dán társadalom energiahatékonysága alacsony volt. Az abban az évtizedben lezajlott gazdasági növekedés az energiafogyasztás nagymértékû növekedéséhez, és az importált olajtól való növekvõ függéshez vezetett. Ez a nagymértékû függés az 1973-as olajválság idején vált keményen érezhetõvé, mikor az olajárak hirtelen megugrottak és a kínálat korlátozott volt. Ez a válság ráébresztette a dán társadalmat az energiával való takarékoskodás és az alternatív energiaforrások keresésének szükségességére. 

Az energiaválságra való egyik elsõ válaszként hõ-takarékossági programok indultak el, különösen az 1974-1984 közötti idõszakban,  de ezek közül néhány tevékenység ma is folytatódik. Ezt hamarosan követte egy összetettebb Nemzeti Energiaprogram, amely az energiatakarékosságot kombinálta az olajról szénre való átállással, nagyléptékû kombinált energiatermelési programokkal, és a nukleáris energia alkalmazásával. Ez a Terv majdhogynem kizárta a megújuló energiát és a helyi megoldásokat, mint például a hõ és elektromosság egyidejû elõállítása helyi szinten. A válaszreakció számos aggódó polgár és tudós részérõl az atomerõmûvek megkérdõjelezése volt. 1974-ben megalakult egy országos civil szervezet az atomenergia ellen (OOA), és 1975-ben létrejött a Dán Szervezet a Megújuló Energiáért (OVE). Erõteljes vita alakult ki a lakosság körében az atomenergia és más energiák kérdésében. A vita fokozatosan a közvélemény megvál-tozásához vezetett, mely szerint a vélemények az atomenergiával kapcsolatban kritikusabbá váltak. Ezzel párhuzamosan, az OVE által gyakorolt nyomás és független tudósok javaslatai nyomán elindult a megújuló energiák állami támogatása. 

Igen a gázra, nem az atomra 

1981-ben elfogadták az új Nemzeti Energia Tervet, melynek központjában a földgáz bevezetése állt. Az 1975 óta a Tervben szereplõ atomenergia javaslatok megvitatása még mindig folyt, és elõre látható volt, hogy népszavazást rendeznek, mielõtt Dániában atomerõmû építésére kerülne sor. Egy 1983-ban készült alternatív energia terv szerint - melyet dán egyetemek független kutatói készítettek - a részletes elemzések kimutatták, hogy az energiahatékonyság, a megújuló energia, és a helyi szintû egyidejû energiatermelés együttesen egy költség-hatékony energiarendszert eredményezhet a fosszilis energiahordozók minimális használatával és atomenergia nélkül. 

1985-re nyilvánvalóvá vált, hogy sem a Parlament, sem pedig a lakosság többsége nem akarja az atomenergiát.. Ennek eredmé-nyeképpen a Parlament döntést hozott arról, hogy a dán energiatervezésbõl eltávolítja az atomenergia lehetõségét népszavazás nélkül is. Ez a döntés még mindig érvényben van, és egy közelmúltban készített közvélemény kutatás szerint (2001 május) a dán szavazók 86%-a az atomenergia ellen foglal állást. 

A fenntartható energia tervezése hivatalossá válik 

A dán energia tervezés következõ fejezete az 1988-as Brundtland jelentéssel veszi kezdetét, melynek címe "Közös Jövõnk", illetve az ezt 

Sikerek 

A következõkben az energiahatékonysággal és a megújuló energiákkal kapcsolatos sikereket írjuk le különbözõ dán szektorokban. Nem minden szektor mutathat fel ilyen sikereket, pl. a közlekedési szektorban a fenntartható energia tervek nagyrészt sikertelenek maradtak. 

Hogyan fûtsünk többet - kevesebbel? 

Az 1973-as olajválságot követõen számos kezdeményezés indult a hõmegtakarítás érdekében. Ezek közül a legfontosabbak a lakosság tájékoztatását, energia auditokat, támogatásokat, és az építési szabványok szigorítását tartalmazták. Az új épületek éves alapterület-hõfogyasztás tényezõje a módosított építési szabvány szerint 90 kWh/m2 lehetett, melyet késõbb tovább csökkentettek. A jelenlegi intézkedések a következõk: 

-a lakosság tájékoztatása: pl. 2001-ben kampány indult egy speciális bevonatú alacsony energiaveszteségû ablak használatáért, 

-az építési szabvány szerint, az új házak kevesebb, mint 70 kWh/m2 (a mai Magyar átlag a 200 kWh/m2 körül mozog, holott a mi klímánk sokkal melegebb, a szerk.)energiát fogyaszthatnak évente fûtés céljából, 

 -Audit és házak címkézése, mely szerint értékesítéskor minden háznak rendelkez-nie kell egy energiacímkével. A címkéhez tartozik egy jelentés a lehetséges költségkímélõ intézkedésekrõl, melyekkel hõ takarítható meg a házban. 

-Külön támogatások a kereskedelmi épületek energiahatékonyságára. 

Az eredmény a hõfogyasztás fokozatos csökkenése volt Dániában, a gazdasági növekedés és a fûtött alapterület növekedése ellenére. A hõtakarékossági tevékenységekbe bevonták Dánia majdnem minden háztulajdonosát. Javítottak házaikon a hõszigetelés alkalmazásával a tetõterekben és falakon, valamint az ablakok és fûtési rendszerek fejlesztésével, stb. Ilyenformán, ez valójában egy nagyléptékû közoktatási erõfeszítésnek is felfogható, mely a lakosság nagy részét házának javítására ösztönözte. 

Több és tisztább biomasssza 

Az olajválság drámaian megnövelte az érdeklõdést a fatüzelésû kályhák és kazánok iránt; késõbb szalmatüzelésû kazánokra is sor került. Az állam támogatta ezt a fejlõdési irányt, a fatüzelésû kazánokra irányuló támogatá-sokkal az egyéni házakban és körzeti fûtési rendszerekben is. Kezdettõl fogva az OVE és más civil szervezetek aktívan részt vettek a biomassza felhasználásáról az információ terjesztésében; látogatásokat szerveztek 
  olyanoknál akik már használták a biomasszát fûtés céljából, stb. A civil szervezetek is szorgalmazták a helyi energia információs irodák létrejöttét, ahol az emberek ingyenes, pártatlan tájékoztatást kaphatnak az általuk is használható megújuló energiáról. Továbbá, a civil szervezetek nyomást gyakoroltak az országos szintû tevékenységek elindítására a biomassza helyi felhasználásának érdekében. A 90-es években, a tevékenységeken belüli hangsúly a biomassza tisztább és hatékonyabb felhasználását segítõ berendezések megismer-tetésére került át. 

Egyes régi biomassza kazánok nem voltak mindig elég hatékonyak vagy tiszták, hogy a modern követelményeket is kielégítsék. Külön hangsúlyt helyeztek az elektromos fûtés biomassza alapú fûtésre való átállítására. A tevékenységek eredménye, hogy a biomassza felhasználás megnõtt, az 1980-1999 közötti idõszakban megduplázódott, és elérte a 35 PJ/év értéket, valamint a hatékony és felhasználóbarát fa- és szalmakazánok bevezetése is sikeres volt. 

Most már számos olyan automata kazán vásárolható meg, melyek nem igénylik a felhasználótól, hogy hetente 1-2 alkalomnál többször beavatkozzon a kazán mûködésébe. Sok új, kis rendszer fûrészporból készült fa fapellettel mûködik. Ezeknél a rendszereknél alacsony a kockázata annak, hogy a felhasználók ráunnak a biomassza felhasználásba (a régebbi, több odafigyelést igénylõ rendszerekre sokan ráuntak). 
 

A kapcsolt (együttes, koogeneráció) energiatermelés kifejlesztése a dán energiastratégia sarokköve volt már 1975-tõl. Kezdetben a fejlesztések középpontjában a nagyléptékû kapcsolt energiatermelés volt a nagy körzeti fûtési rendszerek részére, melyek nagyobb városoknak szolgáltatnak hõt, széntüzelésû kapcsolt energiatermelõ erõmûvekre alapozva. Az OVE, más civil szervezetek, és független szakértõk ajánlották, hogy a hangsúlyt a kisebb kapcsolt energia-termelési rendszerekre kell áthelyezni, melyeket földgáz vagy megújuló energia táplál. A kapcsolt energiatermelés fókuszában ezek a helyi megoldások szerepeltek a 90-es években. Ennek eredménye, hogy a dán elektromos áram elõállítás több mint 50%-a, és a fûtött alapterület több mint 40%-a ilyen kapcsolt energiatermelés által áll elõ (a körzeti fûtési rendszerek 80%-a kapcsolt energiatermelésbõl áll, s a körzeti fûtési rendszerek biztosítják az összes fûtött alapterület 50%-a számára a hõt). 1980 óta a kapcsolt energiatermelés használata majdnem megháromszorozódott. 

Míg Dánia nagy hagyományokkal rendelkezett a szélenergia hasznosítása terén, és 1930-ban 30000 szélturbina mûködött szerte az országban, az 1973-as olajválság idején nem mûködött egyetlen egy elektromos áramot elõállító szélturbina sem. Nem sokkal azután megjelentek az elsõ modern szélturbinák - amiket egy kovács készített néhány tehetséges mûszaki ember, köztük mérnökök segítségével -, melyek a korai szélturbinák mûködési elvén alapultak. 1975-ben már számos szélturbina vállalat létezett, majd 1976-ban a szélerõmû tulajdonosok szövetsége is megalakult (Dán Szélerõmû Szövetség) a szélerõmû használók jogainak védelmére. Ezzel párhuzamosan fejlõdött a gyártók és a felhasználói csoportok minõségi igénye is, ami javította a minõséget és a feltörekvõ szélerõmû szektorban növelte a gyártási volument. 

Az OVE ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott a nyílt találkozók szervezésével, olyan emberek számára, akik a szélerõmû fejlesztésben érintettek voltak. Ezeken a megbeszéléseken nyílt párbeszéd keretében vitatták meg ötleteiket a mûszaki részletekkel kapcsolatban is, mindenféle titoktartási igény nélkül. 

Az érintett vállalatok és a feltalálók kifejlesztettek egy gyorsabb és jobb technológiát, amire külön-külön nem lettek volna képesek. 1980-ra már számos vállalat foglalkozik szélerõmûgyártással sorozatgyártás keretében az 55 kW teljesítmény osztályban, mivel ez jóval költségkímélõbb volt, mint az olcsóbb, kisebb turbinák. Ezek a turbinák a legtöbb fogyasztó számára túl nagyok voltak, így az OVE és helyi csoportok kifejlesztették a szélerõmû szövetkezetek koncepcióját,  melyekben több fogyasztó fektet be egy szélerõmûbe, megfelelõen elhelyezik, és az onnan származó összes energiát a hálózatba vezetik. Ilyen módon lehetõség van a szélerõmû közös használatára anélkül, hogy az összes tulajdonoshoz külön vezetéken juttatnák az áramot a szélerõmûtõl. Fokozatosan szabályokat vezettek be, úgy, hogy a szövetkezet minden egyes tagja részvényeit csak elektromos áramfogyasztásával arányban birtokolhatta, illetve a szélerõmûvel termelt áramért kapott ár az elektromos áram fogyasztói árának 85%-a lehetett. Ma már a legtöbb szélturbina ilyen szövetkezetek tulajdonában van. 

Míg Dániában a 80-as években jelentõs szélerõmû fejlõdés ment végbe, a 90-es évek fejlõdése ennek tízszerese volt. 2000-ben a dániai elektromos áram termelésben a szélenergia részesedése 13%. Az erõteljes fejlõdés oka a következõk együttese volt: 

-a szélenergiából származó elektromos áram rögzített ára, 

-országos szintû tervezés a szélerõmûvekre, ahol minden önkormányzatnak telket kellett biztosítania a szélerõmûvek számára, 

-a szélerõmû hálózati csatlakozásokra 

- a szélerõmûvek csökkenõ ára, amit a mûszaki fejlõdés és a növekvõ piac okozott. 

A legújabb és egyben legnagyobb dániai szélenergia szövetkezetet 2001. májusában adták át. A 40 MW teljesítmányû offshore szélpark részvényeinek több mint felét 7000 egyéni befektetõ birtokolja, másik felét pedig a közmûvállalat. 

Tervek és célok 

A dán tervek szerint folytatni kell a megújuló energiák és az energiahatékonyság fejlesztését a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében, atomenergia nélkül. Dánia elkötelezte magát a CO2 kibocsátás 21%-os csökkentésére 1990-2010 között, ami most már EU szintû kötelezettség a Kyoto-i célok teljesítésére. Hosszútávon Dánia 50%-os CO2 kibocsátás csökkentést irányzott elõ 1990-2030 között. Ennek fontos része a megújuló energiák részarányának 35%-ra növelése 2030-ig. 

A dán civil szervezetek részérõl, a jövõkép az, hogy túl kell szárnyalni a hivatalos célokat és a dániai energiaszükséglet 100%-át megújuló energiákból kell fedezni a következõ 30-50 éven belül. A múltbeli fejlõdés azt mutatja, hogy lehetséges a kereslet és kínálat gyors átalakulása. Ennek példái a hõtakarékosságA dán civil szervezetek részérõl, a jövõkép az, hogy túl kell szárnyalni a hivatalos célokat és a dániai energiaszükséglet 100%-át megújuló energiákból kell fedezni a következõ 30-50 éven belül. A múltbeli fejlõdés azt mutatja, hogy lehetséges a kereslet és kínálat gyors átalakulása. Ennek példái a hõtakarékosság bevezetése a 70-es és a 80-as évek elején, valamint a szélturbinák elterjedése és helyi kapcsolt energiatermelés a 90-es években. Ha a jövõben a fejlõdés hasonló sebességû lesz, akkor a civil szervezetek jövõképe valóra válhat. 
 

Irta: Gunnar Boye Olesen, OVE-Europe 

Dán Szervezet a Megújúló Energiáért 

Forrás: 
Számadatok és grafikonok a Dán Energia Ügynökség 1999-es energiastatisztikájából, ami elérhetõ a www.ens.dk honlapon dán és angol nyelven. 

Magasabb hatásfokú motor - növényi olajokkal 

A 70-es években egy másik német, Ludwig Elsbett kifejlesztette a speciális ELSBETT motort növényi olajokra. Ez több mint 40%-os hatásfokú volt, egyharmaddal több, mint a korabeli dízelmotoroké. Ugyancsak magasabb a hatásfoka a jelenleg autókban alkalmazott üzemanyag cellákénál (40%. A szél-elektromosság átvitele a hidrogénra 70% hatásfokú, így az autókban alkalmazott üzemanyagcellák teljes hatásfoka 30%). 

Kilátások a legtöbb ország számára 

Olajos növényeket a világ legnagyobb részén termesztenek, és mindegyikükben van egy közös tényezõ: a kisajtolt olaj az egyik végtermék. Ezért az olaj sajtolása valóban a helyi mezõgazdaság részévé válhat. Bizonyos esetekben az olaj mint üzemanyag egy teljsen új termelési ágat hozhat létre. 

Õszi repce mag - a közelgõ siker 

A sok lehetséges növényi olaj egyik forrása az Európában is termesztett õszi repce. Ennek olaja élelmiszerként és üzemanyagként is hasznosítható, míg az olajpogácsa értékes tápszer. Eddig a Németországon kívüli sikerét számos tényezõ akadályozta, különösképpen az EU adószabályozása, beleértve az ásványi olaj direktívát, továbbá a motor átalakítási költségek, félreértések a termesztés, termelés, és felhasználás környezeti vonatkozásaival kapcsolatban. 

A tél nem tavasz 

Számos aggódó környezetvédõ hibásan ítéli  meg a repceolaj termelést, egyszerûen azért mert nincsenek tisztában azzal, hogy kétféle repce létezik teljesen eltérõ tulajdonságokkal: a sokat tûrõ õszi, és a sérülékeny tavaszi repce. Eszerint a nagyléptékû repce termesztés alapja nyilvánvalóan a õszi repce lehet. A legjobb kultúrnövény a növényvé-dõszer-mentes termesztésre. 

A dánok által töb minisztérium együtt-mûködésével felállított úgynevezett Bichel-Bizottság vizsgálta a növényvédõszerek használata csökkentésének hatásait a dán mezõgazdaságra, és úgy találta, hogy a növényvédõszer-mentes gazdálkodás óriási általános hozamveszteséget eredményezne (átlagosan 23% a kukorica esetében). Egy másik érdekes következtetés szerint azonban a õszi repce szenvedné el a legkisebb veszteségeket az eladások terén, csupán 7%-os hozamcsökkenéssel. Ennek megfelelõen a Bizottság egyik ajánlása a Növényvédõszer-mentes Mezõgazdaság tekintetében a õszi repce termesztésének jelentõs növelését tartalmazta (a tavaszi repce csökkentése mellett). 

Organikus termelés 

Az õszi repce kezdi elfoglalni helyét, mint a dán mezõgazdaság természetes része. A legutóbbi két évben a termelés megduplá-zódott, a õszi repcét országos hírû mezõgazda-sági szakértõk ajánlják, nem csupán kultúrnövényként, hanem a termény-váltásban és más kultúrnövényekkel kapcsolatos gyom problémákra kifejtett jótékony hatása miatt is. 

Miért nem ismerték fel korábban a õszi repce hasznosságát? A gyenge eredmények és számos probléma miatt melyek a tavaszi repcével kapcsolatban merültek fel. 

Visszajuttatja a trágyát a talajba 

Akárcsak az õszi búza, az õszi repce is több tápanyagpótlást igényel (természetes vagy mesterséges eredetût, trágya vagy mûtrágya), mint az átlagos gabonanövények. Azonban a búzától eltérõen, az õszi repce a fel nem használt részt visszajuttatja a talajba, így a következõ vetés ezt felhasználhatja. Ez olyannyira igaz, hogy a repce után vetett búza nem igényel az átlagosnál több trágyázást. Így lényegében a õszi repce csak átlagos mennyiségû trágyát használ fel. 

Megõrzi a humuszt 

Az egyik érv az energia-növények és a szalma, mint üzemanyag felhasználása ellenében az, hogy a biomassza eltávolításával a humusz is csökken. A õszi repce nagy mennyiségû biomasszát hoz létre, és ennek jelentõs része a mezõn marad levelek, hüvelyek, a szárak alsó része, és gyökerek formájában, még akkor is, ha energiatermelés céljából a szalmát learatják. Tehát, ha a szalmát beszántják, akkor a biomassza kevésbé jelentõs részét távolítják el olajsajtolás céljából. Igy a õszi repce a humusz létrehozásában is részt vesz. 

Integrált mezõgazdaság: Takarmány, élelmiszer, és üzemanyag 

Az energia-növényektõl eltérõen a repce valóban integrált termelést tesz lehetõvé. A magvak kipréselése a farmon is megtör-ténhet. Emellett kétharmad részük értékes fehérje takarmány, ami helyettesíti az importált takarmányt, és a biomassza körforgásban marad. Az egyharmad rész ami olajjá válik a traktorok és más gépek meghajtására használható, eladható gépjármûvek üzemanyagaként, vagy felhasználható étkezési célokra. Üzema-nyagként való felhasználása esetén a dán mezõgazdasági területek 10%-án termelt olaj a jelenlegi közúti közlekedés 25%-át láthatná el üzemanyaggal, vagy a teljes mezõgazdasági gépparkot - és ehhez hozzáadódik a protein takarmányból és a repce szalmájával történõ lehetséges energiatermelésbõl származó haszon. 

A 30-as években a munkára fogott lovak etetéséhez a terület 30%-át kellett felhasz-nálni.
 

Az elérhetõ energiatartalom 30%-a az olajban, 28%-a az olajpogácsában, és 42%-a a szalmában van. Ha a termény energiatar-talmát összehasonlítjuk a termesztéshez és feldolgozáshoz szükséges energia meny-nyiséggel, akkor a bruttó arány 11:1-hez. Ha a farmon megújuló energiát hasznosítnak (a gépekhez növényi olajat, illetve szalma alapú CHP-t), akkor a nettó arány 25:1-hez. 

Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi fosszilis energiával 25 egységnyi biomassza energia állítható elõ. A kapcsolódó bruttó és nettó arányok a CO2 egyensúlyt tekintve 9:1-hez és 14:1-hez. 

Ha a repceolajat külön tekintjük, figyelmen kívül hagyva a szalma energiahasznosítási lehetõségeit, akkor az EMBIO jelentés (A Dán Energiaügyi Hivatal környezeti/gazdasági modellje) alapján elkészített kalkuláció azt mutatja, hogy az elõállítás során az energia 13%-a vész el, ami azonos a fosszilis dízel termelésével, ez azonban a használatkor CO2-t is jelent. Az EMBIO jelentés szerint a biodízel esetében a veszteség kétszer ennyi, ahol az energia 26%-a vész el a termelésben. 

Motor átalakítás 

A jelenlegi dízelmotoros technológiával szükségessé válik az üzemanyag befecskendezõ rendszer átalakítása a növényi olajokhoz. Dániában a normál dízel motorok átalakítása 1500 dollárba kerül Áfa nélkül. Egy megfelelõ `csináld-magad' készlet ára 700 dollár. Ez a költség nem merülne fel, ha minden dízelmotort bioüzemanyagra terveznének és gyártanának. Németországban néhány ezer autót alakítottak át. Ez a szám gyorsan növekszik, akárcsak az átalakítást kínáló szerelõmûhelyek száma is, amely ma 60-70. Dániában az átalakított autók száma kevesebb mint 50, és a továbbfejlõdés a politika függvénye. 

 Kibocsátás: Azonos a dízellel 

Ha dízelmotorban használják, a növényi olaj azonos kibocsátást produkál, mint a fosszilis dízel, kivéve persze, hogy a növényi olaj kénmentes és természetesen CO2 semleges. Így a tisztább dízeltechnológiához vezetõ fejlõdés mindkét üzemanyag fejlõdéséhez hozzájárul. 

A növényi olajok zöldek - a biodízel szürke 

A tiszta növényi olajok teljesen kocká-zatmentesek. Semmiféle elõvigyázatossági intézkedésre nincs szükség: az üzemanyag ártalmatlan az emberekre, a vízre, és a talajra. Ezzel ellentétben a biodízel további ipari folyamatot igényel, melynek alapja a mérgezõ metanol, ezért ez a termék sokkal több energia felhasználását igényli, és oly módon kell kezelni, mint a fosszilis dízelt. A német rendszer szerint a vízszennyezések osztályozásában a repceolaj még a legala-csonyabb 0 kategóriában sem szerepel, míg a biodízel az 1-es, a fosszilis dízel a 2-es kategóriában van. 

Mire van szükség? 

Elérkezett az ideje, hogy az ipari országok közlekedési szektorát egy fenntarthatóbb irányba fejlesszük tovább. A növényi olajok reális, rövidtávú alternatívát jelentenek a fosszilis üzemanyagok mellett, és a jövõben várható kibocsátásmentes technológiák fontos 
  kiegészítõi is lehetnek. 

Az ilyen irányú fejlõdés elindításához a következõ politikai eszközök szükségesek: 

-üzemanyag adó eltörlése a tiszta növényi olajokra (2001-ben a Dán parlament elé terjesztve) 

-a megfelelõ autóipari technológiára vonatkozó jogi elõírások, beleértve a bio-üzemanyagra való átállást, a leghatékonyabb motor technológia alkalmazását, és üzemanyag fogyasztási korlátozásokat. 

Ezek az eredmények gyorsítanák a fejlõdést, nem csupán az ipari országokban, hanem a fejlõdõ országokban is: 

Ha nincs szükség a motorok átalakítására, sokkal egyszerûbbé válik az importált fosszilis üzemanyagot helyi növényi olajokkal helyettesíteni, a tisztább környezet, a hatéko-nyabb gazdaság érdekében, különösen a vidéki területeken. 

A Folkecenter a Megújuló Energiáért egy, a dán kormány által 1983 óta támogatott civil szervezet. A Folkecenter a 90-es évek kezdetétõl népszerûsíti a növényi olajokat és alkalmazásukat, különösen Dániában. 

További információ: 

Tel.: +4597956600, fax: +45 97956565, 

e-mail: energy@folkecenter.dk, www.folkecenter.dk/plant-oil . 

Irta: Niels Ansø és Jacob Bugge, Folkecenter a Megújuló Energiáért, Dánia 
 

A júniusban tartott `Lakhely Konferencián' egy újonnan kifejlesztett mobil földtömörítõ gép nagy érdeklõdést váltott ki. Októberben, a Dél-Afrikai Lakásügyi Minisztérium és az ENSZ Lakhatási Bizottsága az Alacsony Költségû Lakó-helyekért megtekintette az Amszterdam fõterén kiállított gépet. Ezt olyan gépnek tekintik, amelynek segítségével lehetõvé válik Dél-Afrikában a következõ 5 év folyamán mintegy egymillió alacsony költségû ház tervének megvalósítása. 

A mobil, könnyû gyártómechanizmus proto-típusát az OSKAM készítette Hollandiában 1982-ben. 1996-ban egy újonnan kifejlesztett, sokkal olcsóbb és megbízhatóbb gép kiváló minõségû tömörített földtéglákat gyártott 24 ház részére Dániában. 

100-200-szor kevesebb energia 

A gép 100-200-szor kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos tégla- és betongyártás. A gép egy liter dízel üzemanyaggal 200 téglát készít. Egy gép kapacitása naponta 2400 tégla, ami elegendõ egy alacsony költségû családi ház építéséhez. A földtéglafalak magas tartóka-pacitása miatt (5-6 N/mm2) az építési módszer nagyon egyszerû. Egy egyszerû tetõszerkezetet közvetlenül a falakra lehet erõsíteni. 

Nyáron hûvös 

Az anyag egyik legjobb tulajdonsága a hõmérséklet szabályozása. Belsõ komfort- 
  érzetet ad, és a trópusi területeken szükség-telenné teszi a légkondicionálást. A földtégla egyenlõen rossz hõvezetõ és szigetelõ. A házak ezért nyáron hûvösek, télen pedig melegek. A falak a hõmérsékletet állandó szinten tartják hosszú idõn át. 

Az építési területen gyártható 

Az agyag és a föld általánosan elterjedt és elérhetõ anyagok. A téglák gyártója közvetlenül kommunikálhat az építõvel, mivel a téglákat az építési területen gyártják. Az építés ezen módja kapcsolatba hozhatja az emberek igényeit és lehetõségeiket sokkal több téren, mint az egyszerû pénzügyi oldal. Az építési költség a helyi lehetõségeknek megfelelõ szinten tartható. 

Építési folyamat 

A termékeny felsõ talajréteget eltávolítják, és az altalajt, ami a legtöbb helyen agyagot is tartalmaz, és a kötéshez szükséges kiterítik és a napon megszárítják. Ezután összegyûjtik és száraz helyen tárolják. A talaj kötõkapacitását ellenõrizni kell, és bizonyos esetekben különbözõfajta agyagokat kell keverni a jó kötés érdekében. 

A téglák gyártását végzõ gép folyamatosan üzemeltethetõ három személy által. A porrá õrlés, keverés, és a tömörítés egyazon idõben történik. Az egyik oldalon a nyers talajt beadagolják az õrléshez, innen továbbjut a keverõbe, ahol homokot és finom kavicsot kevernek hozzá, a talaj összetételétõl függõen. Általában az agyagtartalom alacsonyabb, mint 20%. Kis mennyiségû víz hozzáadása után a földet azonos méretû téglákká tömörítik, percenként 5 téglát állítva elõ. 14 nap száradási idõ után a téglák építkezésre használhatóak. 

Világméretû megoldás 

A világ túlnépesedett részének óriási lakhatási problémája társadalmi nyugtalanságot és egészségügyi problémákat okoznak. A földtégla építészeti módszer olyan õsi technika, ami az alacsony költségek mellett más gazdasági és társadalmi elõnyöket is hordoz. A földtégla technológia reményt nyújt az emberiség világméretû lakhatási problémájának megoldására, mert: 

- alacsony költségû, 
- minimális energiafelhasználást igényel, 
- elõállítása decentralizált módon az építési területen történik, 
- csökkentheti a munkanélküliséget az ön-foglalkoztatás elõsegítésével, és 
- olyan módszer, ami a helyben elérhetõ anyagok felhasználásával szükségtelenné teszi az importot. 
 

Tömörített földtégla: 

Tömege: 7,4 kg 
Mérete: 29,5 cm x 14 cm x 9 cm 
Hõvezetési koefficiens: lambda = 1,13 W/mK 
Hõtartási képesség (Cw) = 0,56 KWh/m3K 
Nedvesség áteresztõ ellenállás mu < 10 
Tartóerõ = 5-6 N/mm2, vagy 8-12 N/mm2 3-6%-os cementtel 
Hangszigetelés, 40cm-es falvastagságnál: 56dB 
Hõvezetõképesség: 40 cm-es falnál: (R) = 2.8 W/m2K, ami azt jelenti, hogy egy 40 cm vastag fal esetében 10%-os hõveszteséggel és 10 óra idõeltéréssel számolhatunk. 
 

Irta: Willem Oskand, Hollandia 

További információ: 
OSKAM V/F, Opperduit 66, 2941, AL Lekkerkerk, Hollandia. 
TelFax: + 31-180-663998/-664380. 

1995 óta tavaly érte el a leggyorsabb ütemet az Amazonas erdeinek pusztulása és emiatt a brazil kormány szigorúbb környezetvédelmi intézkedéseket fog életbe léptetni. 

Az Amazonas térsége a Föld állat-és növényállo-mánya egyharmadának ad otthont és aggodalomra ad okot, hogy 2000-ben a mûhold felvételek tanúsága szerint az erdõség 0,56 százalékát irtották ki, egy Belgium nagyságú területet. A pusztulás mértéke a Venezuelára és Kolumbiára is kiterjedõ Amazonas térségében 1995-ben volt a legnagyobb, akkor az erdõség 0,8 százalékát irtották ki. Ezúttal a földterületeket elhódító kisparasztokat tekintik a fõ felelõsöknek és a brazil kormány azt tervezi, hogy a jövõAz Amazonas térsége a Föld állat-és növényállo-mánya egyharmadának ad otthont és aggodalomra ad okot, hogy 2000-ben a mûhold felvételek tanúsága szerint az erdõség 0,56 százalékát irtották ki, egy Belgium nagyságú területet. A pusztulás mértéke a Venezuelára és Kolumbiára is kiterjedõ Amazonas térségében 1995-ben volt a legnagyobb, akkor az erdõség 0,8 százalékát irtották ki. Ezúttal a földterületeket elhódító kisparasztokat tekintik a fõ felelõsöknek és a brazil kormány azt tervezi, hogy a jövõben csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkezõk vághatnak ki fákat. A kormányzat fejlesztési programjai is ludasak, ezek eredményeképp a Föld oxigén ellátásában jelentõs szerepet játszó régióban az erdõségek 42 százaléka is eltûnhet, ha az irtás a mostani ütemben folytatódik tovább.(pressnet) 
 

Csaknem tíz hektáron terül el a SkibstedFjord partján. Festõi látványt nyújtottak a dombokról átnézve az öböl túlsó partjára az ott méltóságteljesen forgó óriási szélkerekek. (A szélerõmûvek a dán vidéknek jellegzetes tájképi elemei, tudvalevõ, hogy akár területegységhez, akár lakosságszámhoz viszonyítva Dániában legnagyobb arányú a szélenergia alkalmazása.) A helyszínrõl talán még annyit érdemes megemlíteni, hogy történelmileg is érdekes a dánok számára, mert ezer éve a vikingek itt harcoltak, emlékhelyeik is vannak a környéken, és a II. világháború utolsó csatái egyike is itt folyt. 

Megérkezésünk után a központi épületben találkoztunk Jane Kruse asszonnyal, aki nagyon lelkiismeretesen kalauzolt minket az ott töltött egy nap során. Röviden bemutatta az intézményt (az ala-posabb megismerésre a késõbbi bejárás során, és este a stábbal történõ találkozáskor került sor), megbeszéltük programunkat. 

Megtudtuk, hogy az intézményt 1983-ban alapították, azzal a céllal, hogy olyan elektromos energiát termelõ megújuló energiás technológiákat fejlesszenek ki, amelyek kis és közepes méretû vállalkozásokban gyárthatók. Tevékenységükben ezért mindig együtt szerepelt a kutatás a kifejlesztet technológia üzleti hasznosításával. Komoly harci sikerüknek tartják Dánia vezetõ szerepének kialakulását a szélerõmû iparban és jelenlegi fejlesztéseiket, amely egy új biogáz ipart hoz létre a dán sertésfarmok számára. 

A fejlesztõ és mérõ-tesztelõ munkán kívül az intézményben rendszeresen képzéseket tartanak, méghozzá nem csak dán résztvevõknek, hanem egy-két hónapos képzésre külföldi vendégkutatókat, önkén-teseket is fogadnak, adott esetben ösztöndíjasként. Az intézmény területén található demonstrációs objektumok is tükrözték a kiterjedt nemzetközi kapcsola-tokat: nem csak dániai körülmények között, hanem Afrikában, Ázsiában alkalmazható megoldásokra is mutattak példát. 

A mi csoportunkhoz hasonlóan látogatókat is fogadnak, évente több, mint tízezren keresik fel ilyen céllal. 

A létesítmény helyén eredetileg egy farm volt. A központi épülete, amelyik irodákat, laboratóriumokat, étkezõ és szálláshelyet foglal magában, az eredeti gazdaság épületébõl lett továbbfejlesztve. A területen szétszórva különbözõ egyéb épületek is találhatók. Van egy nagy mûhely, és több építészeti megoldásában is demonstrációt szolgáló, egyben mûködõ demonstrációs berendezések-nek helyet adó épület. 

Legimpozánsabb az a földház volt, ahol az éjjeli szállásunk és egyben elsõ ottani programunk helyszíne is volt. (Tartva magam az események sorrendjéhez, a házat csak késõbb mutatom be.) 

Az elsõ programunk egy elõadás volt, amelyet földház elegáns konferenciatermében Jasper Olsson, a NIVE szakembere tartott szervezetérõl és a dániai kalákás napkollektor építési programokról. 1977-ben alakultak a megújuló energiák dániai terjesztésére, népszerûsíté-sére. Szervezeti formájuk egyesület, kb. 450 tagjuk van. Országos hálózat, 21 helyen tartanak fenn ingyenes lakossági tanácsadó irodát megújuló energiáról és környe-zetvédelemrõl. 

Kezdetben szélkerekek saját építésével foglalkoztak - a legnagyobb amit csináltak 20 m átmérõjû, 75 kW-os volt. A Folkecenter megalakulása után ezzel felhagytak, miután az kezdett el intenzíven foglalkozni a szélkerék fejlesztéssel. 

Olsson úrék a Folkecenter területén a NIVE szervezésében jelenleg sajátkezû napkollektor építés tanításával foglalkoznak, ilyen akciókat, képzéseket csinálnak. (Ez a forma nálunk is ismert, a dánok is az osztrákoktól vették át, akárcsak mi.) Szemben a szélenergiával, Dániában a napkollektorok területén lemaradás van - na nem Magyarországhoz, hanem Ausztriához viszonyítva. Ezen próbál a NIVE akcióival javítani. Természetesen a dánoknál is kevesen vállalkoznak a sajátkezû napkollektor készítésre, de a kurzusokon sokan szereznek ismeretet a lehetõségekrõl. Egy ilyen kurzus 3 alkalomból áll. Az 1. alkalommal általános ismereteket adnak elõadás formájában a szolárfûtésrõl. Ezen lehet jelentkezni a 2. alkalomra, ahol mûszaki részletekkel, tervezéssel foglalkoznak. A 3. összejövetelen történik meg a kollektorok saját elkészítése, kipróbálása - erre általában az elsõ összejövetelen megjelentek harmada vállalkozik. A résztvevõk a helyszínen saját maguk veszik meg a szükséges alapanyagokat, amelyeket a gyártók-forgalmazók a oda szállítanak. 

Az elõadás után indultunk felfedezõ túránkra, hogy megis-merjük a Folkecenter objektu-mait. Sétánk starthelye a földhá-zas konferencia- és tréningköz-pont volt. Ezt a 680 m2 alapterüle-tû épületet 1996-ban építették, bekerülési költsége 4 millió dán korona volt (berendezés nélkül). Az épület belsõ részei: konferen-ciaterem, könyvtár , dolgozószo-bák, konyha, étkezõ. ( A könyvtárnál külön érdekességként mutattak egy karosszéket, amelyben annak idején John Lennon szokott volt ülni.) 
A földbe süllyesztés és a passzív napenergiahasznosítás eredménye-ként az épület belsõ hõmérséklete fûtés nélkül sem csökken 16 ^oC alá. 

Különlegessége a napelemekkel történõ elektromos energia ellátása, amiért 1998 - ban az Euro-solar díjban részesült. Kétféle napelem található az épületen a déli illetve a délkeleti oldalon. Az egyik az ablaküvegbe integrált, sok kis négyzetalakú monokristályos lapka, amelyek összesen 2 kW csúcsteljesítményt tudnak szolgáltatni. A másikfajta, a nagyobb méretû polikristályos napelem- táblákból álló elrendezés a homlokzatba integrálva, az ablakok fölötti sávban van. Az egész rendszer 4 kW csúcsteljesítményre képes. Az energiát akkumulátor telepben tárolják, és a fogyasztók részére inverter állítja elõ a 230 V váltakozó áramot. Ez az építészeti megoldás az elsõ a maga nemében Dániában, kimondott célja, hogy példát adjon az építészeknek a megvalósíthatóságról. Utalnak rá az épületrõl készült ismertetõben, hogy a drága presztizsépítkezéseknél divatos az üveg- vagy csiszolt kõlapokkal való burkolása a homlokzatoknak. Ez a napelemes megoldás legalább olyan esztétikus, egyes szokásos burkoló anyagoknál nem is drágább, és az árnyékoló funkción kívül ingyen energiát termel az épületeknek, csökkentve a CO2 emissziót. 

A konferencia központ szomszédságában egy új építkezés alapjait láthattuk: kogenerációs hidro-génerõmûvet létesítenek, japán technológiával. 

A fõépület felé haladva, nem messze  a földháztól egy még nem befejezett, kívülrõl régi magyar parasztházra emlékeztetõ épületnél álltunk meg. Mint megtudtuk ez egy szalmaház, amely nemzetközi részvétellel épül. (A falait szalmabálák alkotják, amely agyaggal van betapasztva. Rendkívül jó a hõszigetelõ képessége.) Az egyszerû külsõ ellenére a belsõ elrendezése és az energetikai rendszere nagyon korszerû elveket követ, biztosítva a maximális energiahatékonyságot. Az áramellátása egy mellételepített szélkerékrõl történik majd. Érdekes megoldású "hûtõszekrényt" láttunk az épületben: a konyhában egy föld alatti verem, felemelhetõ kõlap alatt. Elkészülte után a tanfolyamokon résztvevõk szálláshelye lesz a ház. 

A következõ helyen, ahol megálltunk a séta során a szennyvíztisztítás növénykultúrás kezelésének különbözõ megoldá-saival ismerkedtünk meg. Kisérõnk kihangsúlyozta, mennyire fontos-nak tartják a szennyvízek decent-ralizált kezelését. A szétszórtan, kismennyiségben keletkezõ szennyvizet helyben tökéletesen meg lehet tisztítani a növény-kultúrás eljárásokkal, nem kell drágán kiépített csatornákon messzire szállítani, és nagy létesítményekben kezelni. (Rögtön eszembe jutott a honi csatorna maffia: drága közpénzeken, állami támogatással építenek nálunk sok kilométeres csatornákat, hogy a kis falvak szennyvizét nagy központi tisztító telepekre szállítsák. (Aki benne vannak a buliban jót kaszálnak vele!) 

Többféle méretû növénykultúrás szennyvíztisztító megoldás van ezen a bemutatást is szolgáló helyen, a családi fogyasztásnak (1 m3/nap) megfelelõtõl a 100 fõ által termelt szennyvíz tisztítására alkalmasig. 

A családi méretre kialakított berendezés egy üvegházban van, mert a dán klímatikus viszonyok között télen a növények elpusztul-nának. A kifolyó víz medencéjében békák ugrabugráltak. Láthatóan jól érezték magukat a vízben, jóllehet köztudott, hogy nagyon érzékenyek a környezeti szennyezésre. Tanúságtételük szerint a folyamat eredménye tényleg tiszta víz. Az épület mögött van a 100 fõre méretezett gyökérzónás tisztító. Ennek 10 x 20 m nagyságú medencéje fóliával bélelt, így a külsõ talajtól tökéletesen el van szigetelve. Benne föld, betelepített növényekkel (fûz vagy nád). Egyik végén a szennyvíz befolyik, a növények a gyökerükkel felveszik, és magukba építik a kivont tápanyagot, az elrendezés másik végén tiszta víz folyik ki. A termelõdõ növényi anyag (biomassza) pl. energetikai célra haszno-sítható. 
A szennyvízkezelõ szomszédságában vietnami malacok növényekkel táplálkoznak, naná, hogy a megtisztított vízzel öntözik azokat a fûzeket. Természetesen a malactrágya is visszakerül a körforgásba.

A Folkecenter területének egy részén számos, különbözõ fajta kisebb szélkerék van felállítva. Megtudtuk, hogy amellett, hogy egyes szélerõmû konstrukciók tesztelése folyik itt, kialakulóban van ezen a területen egy szélerõmû múzeum. Az elsõ Dániában felállított szélerõmû is itt van már, mint múzeumi tárgy (ne feledjük: a Folkecenterbõl indult a dán szélerõmûvek fejlesztése, amelybõl mára virágzó iparág lett). Jelenleg 6000 nagy (értve ezalatt a többszázkilowattos teljesítményt) van Dániában. A kiállítási területen az úttörõ jellegû, illetve a tesztelésen lévõ szélkerekeken kívül a különbözõ méretû, megawattos nagyságrendet is elérõ szélerõmûvek rotorlapátjai is el vannak helyezve, némelyik úgy hat, mint egy szürrealisztikus szobor. Ezek között 30 m-t meghaladó hosszúságú lapát is van 

Elhaladtunk egy zöld épület mellett (belülrõl sajnos nem láthattuk, mert zárva volt). Vezetõnk elmondta, hogy szél és napenergia (PV) segítségével hidrogén elõállítás és tárolás történik benne. A technológiát Kijevben (Ukrajna) fejlesztették, ez is része nemzetközi együttmûködéseiknek. 

A következõ épület, ahol megálltunk, napkollektorokkal volt borítva. Szinte minden létezõ síkkollektortípus megtalálható rajta, vákuumos rendszerû is. A tetõbe integráltakon kívül az épület elõtt, tartókeretre szerelve is van néhányszor 10 m2 kollektor. 

Nemcsak a napkollektorok miatt álltunk meg itt: ebben az épületben van a repceolaj sajtoló is. Saját termesztésû repcébõl állítanak elõ üzemanyagot. A bioüzemanyag hasznosí-tásának 2 technikai problémája van: vagy az autó dízelmotorján kell némi átalakítást végezni, vagy a kisajtolt olajat kell tovább feldolgozni, hogy normál dízelmotorba alkalmas legyen. Mindkét dolog pénzbe kerül. Itt példaként a német Elsbett cég technológiájával átalakított VW Passat gépkocsit láthattuk
mûködés közben, amely több, mint 3 éve megbízhatóan üzemel. A kipufogójából sült krumpli illata áradt. 

Este Preben Maegaard -az intézmény vezetõje, aki egyben az európai megújuló energia-hasznosítás egyik európai vezetõ személyisége- fogadott minket. Az intézményét bemutató beszédében elmondta, hogy stratégiájuk vállalkozók megnyerésén alapul. Az energetikában nem csak a nagy méretekben lehet gondolkodni. A megújuló energiák hasznosítása a kis és közepes méretû vállalatok fejlõdésének egyik motorja, és a munkahely teremtés eszköze is. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az atomerõmûvek ellenszere a kis méretekben való gondolkodás, a kis és középvállalatok nem érdekeltek atomerõmûvek építésben. (Ne feledjük, hogy a dániai megújuló energia fejlesztés a 70-es években az atomerõmûvek elleni tiltakozásból indult, annak alternatívájaként.) A megújuló energiák terjedését megfelelõ törvényi feltételekkel lehet és kell segíteni. 

(Másnap reggel az egyik kísérleti mûhelyben ismét összetalálkoztunk Maegarard profeszszorral, ahol megint elmondta a kis méretekben való gondolkodás fontosságát, és az abban rejlõ piaci lehetõségeket. Egy ott éppen szerelés alatt lévõ 7,5 kW-os áramtermelõ szélkerék technológiája példá-jával illusztrálta mondandóját.) 

A másnap reggel folytatott sétán a következõ tanulmányozott épület az ún. "plusz energia ház" volt, amely passzív napenergia hasznosítás jó példája. Az épület érdekessége a puliuretánhab golyókkal megvalósított automatikusan vezérelhetõ szigetelés. A dél felé tájolt, kb. 20 cm térközû, kettõs üvegbõl álló döntött fal hõszigetelõ illetve fényáteresztõ képessége úgy változtatható, hogy az egyes tábláknál a két üveg közé fújják a golyókat, vagy pedig ha a külsõ sugárzás hõjét be akarják engedni, leszívják egy alsó tartályba. Kb. 12 perc alatt teljesen leárnyékolható az épület. 

A ház belsejében különbözõ kísérleti és demonstrációs berendezések találhatók. Van benne egy kísérleti biogáz üzem, amely trágyából állít elõ energiahordozót. A keletkezett biogázzal hõt fejlesztenek, illetve elektromos áramot állítanak elõ. A trágya maradványával vízi növényeket termesztenek (ezek a szerves anyagot kivonják a vízbõl), amelyek halak táplálékául szolgálnak. 
Az épület felsõ szintjén egy oktatóterem is található. A késõbbiekben itt alakítják ki a hullámenergia kísérleti modellt bemutatás céljára. 

Látképileg egyik meghatározó épülete a Folkecenternek a "biodóm". Ez egy gömb alakú üvegház (illetve üveg helyett polikarbonát lapokkal van burkolva). Kaliforniából kapta ezt a kísérleti berendezést a Folkecenter. Ez tkp. egy több szintes esõvízhasznosító berendezés, amelyben az összegyûjtött esõvizet felülrõl, egymás alatt lévõ növénykultúrákon átvezetik, átcsöpögtetik, legalul pedig a tápdús vízben növényevõ aranyhalakat tenyésztenek. 

Korábban már említettem Preben Maegaard-dal való második találkozásunkat, amelyre a szélerõmû gyártó mûhelyben került sor. Itt gyakorlatilag kereskedelemben kapható részegységekbõl (csak a rotorlapátokat és a burkolati elemeket állítják elõ sajátmaguk) készítenek kisméretû (max 75 kW) áramtermelõ szélgépeket. Ez a mûhely volt az utolsó állomása tartalmas tanulmányi sétánknak a Folkecenterben. 

Ezután indultunk tovább, hogy a környéken megszemléljünk (a szag is felejthetetlen) egy valóságos mûködõ biogázüzemet, továbbá egy gázzal mûködõ, kisméretû (80 kW) kogenerációs erõmûvet, és egy magán szélerõmûvet. A szélerõmû telepen egy 525 kW-os Vestas gyártmányú erõmû 50 m magasan lévõ gépházába lehetõségünk volt fölmászni. 

Útközben meggyõzõdhettünk arról a Folkecenter házi sajtolójában elõállított repceolajjal hajtott Elsbett VW Passat milyen megbízhatóan mûködik. 

A szerkezet úgy néz ki, mintha egy modellhelikoptert és egy papírsárkányt kereszteztek volna, de tervezõje, Bryant Roberts professzor azt reméli, a furcsa alkalmatosság segít megoldani a (közel)jövõ energiagondjait. Roberts gyro-malma,  ahogy õ nevezi, tulajdonképpen nem más, mint egy repülõ-lebegõ turbina. A szerkezet rotorjai két funkciót töltenek be, elõször is ezek segítségével kapaszkodik fel a levegõbe, ahol azután szerkezetének kialakítása miatt a széláramlatokon lebeg, ekkor a rotorok elkezdik másod-lagos szerepüket betölteni, azaz energiát termelnek, mint a szélturbinák. 
A tervek szerint az ehhez hasonló szerkezeteket kisebb csoportokban juttatnák fel 4,5 Km-es magasságba, ahol a légáramlatokban helyez-kednének el, és lényegében, mint repülõ erõmûvek mûködnének. 

Roberts professzor, aki a University of Western Sydney-n tanít, húsz éve tökéletesíti elgondolását, most pedig kRoberts professzor, aki a University of Western Sydney-n tanít, húsz éve tökéletesíti elgondolását, most pedig készen áll arra, hogy a gyakorlatban is bizonyíthassa a repülõ erõmû létjogosultságát. 

Roberts az elsõ mûködõ, energiát termelõ erõmûvet Woomerában, Dél-Ausztráliában szeretné üzembe helyezni. 

Roberts professzor meggyõzõdése, hogy a gyro-malmok olcsóbb, rugalmasabb és biztosabb energiaforrásnak bizonyulnak, mint a hagyományos szélturbinák. Természetesen minden gyro-malmot a földhöz rögzítenek, egy kábel segítségével, ami felfogható afféle léghorgonyként is.

Persze a kábelnek itt is kettõs szerepe lenne, elsõsorban rögzítené a szerkezetet, másodsorban a földrõl energiát nyernének, és az a kábelen keresztül eljutna a gyro-malmok rotorjaiba, ami úgy mûködne, mint egy helikopter és így feljutna a levegõbe. Amint a szerkezet eléri a megfelelõ magasságot, a rotorok átváltanak generátor üzemmódba, és a kábelen keresztül energiát juttatnának a földre. 

A több mint két évtizedes tervezési folyamat során Dr. Roberts több mûködõ modellt, prototípust hozott létre, amelyek sikeresen lebegtek a légáramlatokban. Most Roberts professzor elérkezettnek látja az idõt, hogy a terveket nagyban valósítsák meg. Szerinte a szelekkel nem lehet probléma, ha Ausztráliában a megfelelõ helyekre telepítenék a lebegõ erõmûveket, akkor azok egy héten hat napot biztosan mûködni tudnának, nem lenne probléma a "szélhiány". A realitások talaján maradva azonban addig, amíg ez megtörténhet, még valószínûleg eltelik egy kis idõ, hiszen meg kell gyõzni a légügyi hatóságokat is arról, hogy a rendszer teljesen biztonságos, nem beszélve arról, hogy a légifolyosóknak mindenképpen a gyro-malmokból álló energia-telepektõl távol kellene húzódniuk, ami valószínûleg az érintett helyeken a légi közlekedés áttervezését igényelné. 

Szennyvíz minden háztartásban kelet-kezik, mennyisége - nem elhanyagolható mértékben a vízöblítéses illemhelyekalkalmazásának köszönhetõen - igen nagy. A szennyvíz ártalmatlanítása a napjainkban alkalmazott módszerrel rendkívül sok (általában ivó-) vizet igényel, igen energiaigényes, költséges. Az észak-európai térség lakói régóta keresik az utat a környezettel harmó-niában mûködõ szennyvizes technoló-giák alkalmazásában és úgy tûnik nem járnak rossz nyomon. 

A 20.század elsõ felében kifejlesztették a komposztáló toiletek számos típusát, az 1990-es évek közepe óta pedig a szeparációs, kis vizoblitest igenylo WC-k elterjesztésében jeleskednek. Tanulmányutunk során több helyen, még nagyvárosokban is találkoztunk ezzel a módszerrel. Milyen elõnyei vannak az új megoldásnak? 

Ahhoz hogy ezt megértsük, elõször meg kell ismernünk a komposz-táló toilet mûködését, ami azért fontos, hogy lássuk azokat az okokat, amelyek miatt csak korlátozott mértékben terjedhet-tek el. 

A komposztáló toilet - típustól függõen - egy kisebb vagy nagyobb jól szellõzõ tartály, amelybe a fekália gyûlik, és egyes esetekben, a vizelet mitöbb a konyhai szerves anyag hulladék. A nagyobb tartályok alkalmazása esetén ezekben történik a szerves anyagok komposztálása, a kisebbek csak néhány hetes vagy hónapos tárolásra szolgálnak, a komposztálás máshol történik. A használó idõrõl-idõre ki kell üriteni a tartály tartalmát, vagy a tartályt egy elkülönített helyre kell vinni és éppen ez az, ami a kevésbé elszánt emberek számára nem éppen vonzó perspektíva. Azonban azt is látni kell, hogy az elterjedtebb, nagyobb tartályos és több rekeszes rendszerek többsége csak évente egy alkalommal igényel komolyabb munkát, akkor is inkább az elkészült komposzttal kell dolgoznunk. Fontos körülmény továbbá az is, hogy a komposztálódás során keletkezõ gázokat a tartályból egy szellõzõ csõ segítségével eltávolítják, ezért a komposztáló toilet akár belsõ térben is alkalmazható.

A szeparáció lényege, hogy a hagyományoshoz igen hasonlatos WC-csésze - az ember anatómiai viszonyainak megfelelõen - két részre van osztva (az elsõbe kerül a vizelet, a hátsóba a fekália). A kevésbé elszántak csak a vizeletet kezelik külön, ami máris számos elõnnyel jár:

- A háztartásban keletkezõ szennyvíz növényi-tápanyag tartalmának jelentõs hányada (K: 80-85%, P: 60-65%, N: 80-85%) a vizeletben található. A szeparáció révén a vizelet egy speciális csatorna-rendszerbe jut, amely egy nagyobb tárolótartályba gyûjti a folyadékot. Hogy talajerõ-utánpótlásra használható anyagot kapjuk, a vizeletet 6-9 hónapig tárolni kell, hogy a benne lévõ fertõzõ mikroorganizmusok elpusztuljanak. Svédországban és Dániában ez a fajta talajerõ-utánpótlás máris meglehetõsen elterjedt;

- Mivel a vizeletet a termõföldre juttatják, nincs szükség mûtrágyázásra, így elmarad a mûtrágyagyártás alapanyagaival össze-függésben felmerülõ nehézfém-terhelés, illetve a gyártással összefüggõ óriási mértékû energiafelhasználás;

- Az elõzõekbõl következik, hogy megváltozik a szennyvíztelepekre érkezõ szennyvíz összetétele, csökken a szennyezõ komponensek mennyisége. Ennek fõleg egyesített csatornarendszerrel (csapadék + szennyvíz) ellátott települések esetében van igen nagy jelentõsége, ugyanis felhõszakadások idején akkora meny-nyiségû anyag érkezik a telepekre, amit azok képtelenek befogadni és gyakorlatilag tisztítás nélkül a környezetbe, befogadóba juttatják. A vizelet szeparálásával ennek környezeti problémái jelentõsen csökkennek;

- A vízöblítés során csaknem 80%-kal kevesebb vízre van szükség, mint idáig; - A módszer jól illeszthetõ a decentralizált, kicsi, alternatív módszerekkel dolgozó szennyvíz-tisztítókhoz. 

A fekália sorsa háromféle lehet: az elszántabbak a vízöblítés mellõzésével gyûjtik és kom-posztálják, hogy további hasznos talajjavító anyagot nyerjenek belõle, mások a vizöblités után egy tartályban viztelenitik és ugy komposztáljak, és a kevésbé elhivatottak a vízöblítés révén a csatorna-rendszerbe juttatják A vizöblitéses, szeparáló toiletet, az 1990-es években fejlesztették ki és mivel egy kompromisszumot képvisel gyorsan terjed, ezért nem csoda, hogy a témakörben dolgozó kutatók nagy jövõt jósolnak az eljárásnak.A toiletek különbözö technikai lelemé-nyeknek köszönhetön egyre kevesebb vizzel lehet leöbliteni. Ilyen megoldás például a vákumos szippantás.

Gond lehet, hogy a hazai piacon nem lehet erre a célra kialakított ülõcsészéhez jutni. Nyugat-Európában is csak kevés, fõleg kisebb cég foglalkozik a csésze gyártással, így ilyet vásárolni meglehetõsen drága mulatság.

A WC elsõ levezetõje a vizelet, a hátsó a széklet eltávolítására szolgál. 
A gyerekek hamar megtanulnak oldal ülni a toileten hogy a fekália ne essen be a vizelet elvezetö csöbe. A gyerekülés ahol a fedön egy ujabb kisebb nyilás nyitható egy praktikus megoldás lehet intézmenyekben ahol a gyerekek nem ismerik a rendszert. 

 Érdemes lenne elgondolkodni a magyarországi gyártás elönyeivel, mely a magas piaci árak miatt jelentös export cikk is lehetne. Az átlagos szeparáló komposzt toilet ülöcsésze kilakitása egyszerübb mint a hagyományos toiletté. 

Szürke szeny és esõvizek 

A maradék szennyvíz, szürkevíz (mosogatás, mosás, fürdés) sorsa ugyancsak figyelemre méltó. Mivel a szürkevíz túl sok növényi tápanyagot nem tartalmaz (fõleg C-tartalmú vegyületek találhatók benne), ezért minden további nélkül kiöntözhetõ, elszikkasztható. Ahol erre nincsen lehetõség, ott csatornával lehet gyûjteni, majd ártalmatlanítani. A korszerû ártalmatlanítás lényege a decentralizált, környezetbarát tisztítási módszer alkalmazása. Ennek egyik típusa a hazánkban is alkalmazott nád-gyökérzónás szennyvíztisztítás. A másik Dániában  használatos módszer lényege, hogy a szennyvizet egy fûz-energiaerdõ (de lehet nyár,sõt juhar) segítségével egyszerûen elpárologtatják. Helyi mikrobiológusok véleménye szerint ez utóbbi módszer

A Hyperion nem úgy fest, mint a jövõkutatók álmaiban felsejlõ Mars autók. A két méter hosszú kutatórobot a maga kis küllõs kerekeivel emlékeztet egy feltuningolt babakocsira. De kifejlesztõinek inkább a teljesítménye számított, mintsem az esztétikai szempontok.

És a teljesítménye nem mindennapi: a Nasa segítségével létrehozott szerkezet heteken keresztül küzdötte magát keresztül a kanadai arktikus vidéken, ami egy jól felszerelt expedíciónak is becsületére válna. Ezzel bebizonyította, hogy a bolygók és holdak hosszú idõt igénylõ vizsgálata lehetséges robotokkal is, anélkül, hogy súlyos energiatartalékokat cipelnének magukkal.

A görög mitológia egyik titánjáról elnevezett Hyperion eredetileg a Föld sarki régióinak felderítésére készült, ahol a Nap nyáron soha nem nyugszik le. A mûködéséhez szükséges energiát a tetején elhelyezett 3,5 négyzetméter nagyságú napelemekbõl nyeri. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy nem csak az ismeretlen terepen elé kerülõ akadályokat ismeri fel és kerüli ki, hanem követi a Nap pályáját és kiszámítja a számára idális utat, ahol energiaellátása biztosított. 

A Hyperion és a hozzá hasonló szerkezetek jó szolgálatot tehetnek a jövõben. Ha a kísérletek igazolják a robot széleskörû felhasználhatóságát, társai elindulhatnak a távoli világok felé, új utakra, új területekre.

tevékenységét támogató program 1997-ben indult. A program költségeit 30%-ban a helyi önkormányzat, illetve a helyi közösségek, 70%-ban pedig a Dán Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozza. A Dán kormány 7 évvel ezelõtt hozta létre az ottani `Zöld Alapot', a tanácsadók mûködését ezen alap finanszírozza. Jelenleg 105 környezeti tanácsadó dolgozik Dánia szerte. A tanácsadók egészen változatos végzettséggel és tapasztalatokkal rendelkeznek, zömében 30 és 45 év közöttiek. Tevékenységük során jellemzõ, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos egyes részterületekre szakosodnak, ilyen terület lehet például a környezetbarát építkezés. 

Külön érdekessége a programnak, hogy eredetileg 3 éves idõtartamra tervezték, majd a 3 év elteltével készült egy lakossági felmérés a környezeti tudatosság változásáról, valamint a környezeti tanácsadók munkájának ismertségérõl. A felmérés megmutatta, hogy a tanácsadók munkája nagyon sikeres, az emberek ismerik õket és - ami igazán fontos - elmondásuk szerint nagyon sok esetben megfogadják a kapott tanácsokat. A közvélemény kutatás eredményein felbuzdulva a tanácsadó programot további három évre meghosszabbították. 

A lakossági megkeresések és tanácsadások sikertémái a festékek és a fa termékek. A fa termékek megítélése körül jelentõs érdekellentét alakult ki a tanácsadók, és az õ mûködésüket részben finanszírozó önkormányzatok között. A tanácsadók ugyanis határozottan ellenzik az ún. `telifa' termékek forgalmazását, míg az önkormányzatok sok esetben ezen fatermékek gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak (a telifa termékek jellemzõje, hogy a tartósság érdekében fakonzerváló szerekkel telítik õket, azonban ezek a konzerváló szerek egy idõ után kimosódnak a fából, és talajszennyezést okozhatnak). 

A tanácsadók elmondása szerint a környezetbarát építési technológiának egyik legjelentõsebb gátjai a kivitelezõ szakemberek, akik nehezen fogadják el az új, szokatlan megoldásokat és technológiákat. Rendszeresen elõfordul, hogy az építtetõk meghallgatják a tanácsadókat, megbízzák a kivitelezõt a javasolt technológia alkalmazásával, majd a kivitelezõ mindent elkövet annak érdekében, hogy lebeszélje az építtetõt a környezetbarát technológia alkalmazásáról, és rábeszélje a hagyományos módszerekre, építõ, vagy szigetelõ anyagokra. 

A környezetbarát építészettel foglalkozó tanácsadók ugyanakkor sikerként könyvelik el, hogy tevékenységük eredményeképpen Dániában egyre inkább elfogadottá válik a papírdarálék és a len szigetelés.
 

Az OVE egy olyan független társaság, mely több mint 3000 tagot számlál. Az ügyvitelt egy vezetõ testület biztosítja. A szervezet aktív részvételt vállal az éppen folyamatban levõ politikai vitában. A szervezet munkájának pénzügyi alapját tagdíjak, önkéntes adományok, tanácsadói díjak, valamint információ nyújtásáért járó bevételek szolgáltatják.

Az OVE számos dán és nemzetközi zöld szervezettel illetve hálózattal mûködik együtt. Beletartozik a 20 dániai Energia- és Környezetiroda, a városi ökológus csoportok, gyártók, melyek megújuló energiával és energiahatékonysággal foglalkoznak, önkormányzatok és kormányzati irodák.

Az OVE központi irodája Arhusban, az úgynevezett Zöld Irodában található. Az épület régen egy mûhelynek adott otthont, melyet teljesen renováltak úgy, hogy egyesítsék a legjobb elérhetõ ökológiai alapelveket. Arra törekedtek, hogy az épület mind kívül, mind belül környezetbarát legyen. A felújításhoz minõsített, újrahasznosított építõanyagokat használtak. A vízfelhasználás technológiája szerint gyûjtik az esõvizet, a keletkezõ szennyvizet pedig biológiai úton tisztítják. A belsõ felújítás során különös gondot fordítottak a nagyfokú újrahasznosításra, visszaforgatásra annak érdekében, hogy megõrizzék a régi dán épületek jellegzetes hangulatát. A Zöld Iroda jó példa a régi épületek körültekintõ, zöld renoválására. A különbözõ építészeti szempontokat figyelembe véve lehetõvé vált olyan közel kerülni az ideális szerves megoldáshoz, amennyire az alapanyagok és a tõke engedte. Az épület, ha nem is lett 100 %-ban szerves, de mindenképpen sokkal zöldebbé vált, mint egyébként lenne.

Az ENSZ 1992-es Rio de Janeiro-i Környezet és Fejlõdés Konferenciáját követõen döntött úgy az OVE, hogy együttmûködõ partnereket keres Kelet-Európában és a Dél országaiban. Két esernyõszervezet alapításánál is bábáskodtunk, az egyik az Energia és Fejlõdés Fórum (FED), a másik a Fenntartható Energia Nemzetközi Hálózat (INFORSE).

Az OVE fõ tevékenysége tájékoztatást nyújtani a megújuló energiáról és az energiatakarékosságról, illetve használata és alkalmazásuk elterjedését segíteni. Nemzeti szintû kampányokat szervez, például a napenergia vagy a fatüzelés népszerûsítésére, vagyis az OVE azt mutatja meg, hogy mit tehetünk egy háztartás, az egyes ember a környezet állapotának javítása érdekében. Az OVE különbözõ témákban tart elõadásokat, továbbképzéseket és konferenciákat, gyakran a helyi környezeti és energiatanácsadó irodák együttmûködésével.

Minden második hónapban jelenik meg a tagok számára a Megújuló Energia és Környezet címû lap, mely 36 oldalon foglalkozik a megújuló energiával, szerves építési módszerekkel, újdonságokkal és ad jótanácsokat. Emellett tartalmaz írásokat a legújabb technikai fejlesztésekrõl és a tagok saját megújulós tapasztalatairól. Minden szám közli az új irodalmakat, háttérírásokat, kritikákat és vitaanyagokat mind a dán, mind az európai energiapolitikával kapcsolatban.

Az OVE látja el az európai INFORSE tagok irányítását, és felel a hálózat nemzetközi lapja, a Fenntartható Energia Hírek (Sustainable Energy News) szerkesztéséért és kiadásáért. Szintén az OVE látja el az Iskolai Energia Fórum koordinálását, egy olyan intézményét, mely az energia- és környezettudatos nevelés elterjesztését tûzte ki célul az iskolákban.

A globális környezettel szembeni növekvõ aggodalom vezetett ahhoz, hogy NGO-k közötti intenzív nemzetközi együttmûködés alakult ki a környezetvédelem és az energia területén. Az elmúlt években együtt dolgoztak NGO-kkal Kelet-Európából (Oroszország, Lengyelország, Magyarország és Cseh Köztársaság), Délkelet-Ázsiából és Dél-Afrikából.

Példák déli projektekre:

A thai-dán együttmûködés (1997) keretében Thaiföld elkötelezte magát a fenntartható energiával kapcsolatosan, különösen a tervezésben, a kapacitás építésében, a képzésben és a tudatosság növelésében az NGO-k (Non-Govermental Organisation, nem kormányzati szervezetek), a tanárok, az önkormányzatok és a lakosság körében.

Fenntartható Energia, Környezet és Fejlõdés program (1998) Dél-Afrikában, Cape Town-ban. Cél a kapacitás építése az NGO-k, önkormányzatok és más mûhelyek körében, hogy olyan fejlesztési projekteket tervezzenek és vitelezzenek ki, melyek magukba foglalják a fenntartható energiák használatát.

A dél-afrikai Earthlife Africa-val közösen segítenek létrehozni a Nemzetek Üvegháza Környezeti Központot (Peoples Greenhouse Environmental Centre) Johannesburgban (1999).

A Local Agenda 21 projekt (2000) a vietnami Hanoi külvárosi részét célozza meg. Nõcsoportokat és közösségeket támogat abban, hogy önsegíto környezeti tevékenységet végezhessenek, például a hulladékgazdálkodás, az ivóvízellátás, a környezeti nevelés, a képz&A Local Agenda 21 projekt (2000) a vietnami Hanoi külvárosi részét célozza meg. Nõcsoportokat és közösségeket támogat abban, hogy önsegíto környezeti tevékenységet végezhessenek, például a hulladékgazdálkodás, az ivóvízellátás, a környezeti nevelés, a képzés és a kapacitás építése területén.

Korlátozott lehetõségeikre való tekintettel elsõsorban Délkelet-Ázsiára és Dél-Afrikára koncentrálnak. Mindkét régióban vannak OVE irodák, melyet a partnerszervezet mûködtet helyi személyzettel, illetve állandó és idõszaki személyzet segíti õket a dán OVE-tól. A legtöbb projektet dán és nemzetközi ügynökségek támogatják. 

1964-ben harmincvalahány dán és svéd polgármester vázolta fel az "Orestaden" jövõképet, egy olyan városszövetséget, mely Koppenhágán kívül kiterjed Malmö és Skåne térségére is. A tervek egy, vagy több hidat, autópályák hálózatát, a régió ipari fejlesztését tartalmazták, melyet Oresund mindkét oldalán (dán és svéd) a nukleáris ipar pénzelt volna. Keveset, vagy szinte semmit sem szóltak az atomenergia használatának veszélyeirõl, ugyanígy nem beszéltek a fosszilis energia-hordozók okozta légszennyezésrõl és a globális felmelegedésrõl sem. Akkoriban kõkeményen a gazdasági növekedésrõl szólt minden, a fenntartható fejlõdés eszméje még sehol sem volt. 

Múlt év nyarán átadták az Oresund hidat, mely Koppenhágát és Malmöt köti össze a tengeren keresztül. A híd szerény mértékû autóforgalmat bonyolít le, a vasúti kapcsolatot viszont jobban kihasználják. Amíg Dániában - a társadalmi mozgalmak hatására - nem használtak atomenergiát, addig Svédországban húsz reaktort építettek, köztük azt a kettõt, mely Barsebäck-ban, Koppenhágától 20 km-re található. Atom helyett Dánia a szénalapú energiatermelést választotta. Ennek eredmé-nyeként az ország ma a világ legnagyobb szennyezõi közé tartozik a fejenkénti CO₂-kibocsátás tekintetében.

A Barsebäck-beli elsõ reaktort 1999. novem-ber 30-án leállították. A Greepeace most azon dolgozik, hogy a második reaktort is állítsák le az eredeti terveknek megfelelõen. Barsebäck bezárása mintaértékû az egész világ számára - ez volt az elsõ alkalom, hogy egy nyugati atomerõmûvet technikai élettartamának lejárta elõtt bezártak. Az eset azt bizonyítja, hogy az atomenergia kivonása lehetséges. Ráadásul 1997-ben a dán parlament megtilt-otta új szénerõmûvek létesítését, és ugyanak-kor meghirdette a szén kivonását az ener-giatermelésbõl.

Dánia mára a szárazföldi szélerõmûvek terén vezetõ hatalommá vált. Ám a jövõben - ahogy számos más országnak - az energiatermelés területét ki kell terjesztenie a tengerre. A tengeri szélerõmûparkok hozzásegíthetik ahhoz, hogy az ország jelenlegi CO₂-kibocsátását komolyan csökkenteni tudja. Az Oresund régió megtette az elsõ lépést: május 13-án, vasárnap Koppenhágában átadták a Middelgrunden homokpadra épített szélerõ-mûparkot. Ez a világ legnagyobb tengeri szélerõmûparkja. A 40 MW beépített kapacitás a város áramigényének 20 %-át képes szolgáltatni. A Greenpeace - támogatásának jeléül - már idejekorán eldöntötte, hogy a koppenhágai iroda energiafogyasztásának megfelelõ részt fog vásárolni az erõmûparkból.

Dániában a környezetvédõ mozgalom olyannyira erõs és hatékony, hogy képes befolyásolni nemcsak az emberek, hanem a döntéshozók hozzáállását is. Tíz évvel ezelõtt merült fel a tengeri szélerõmûpark ötlete, majd öt évre rá kezdtek vele komolyabban foglalkozni. A kezdeményezõk a Greenpeace és más zöld szervezetek voltak. Szem elõtt tartották és tarttatták azt az elvet, miszerint a környezeti problémákat helyben kell 

Ugyanakkor a dánok törekednek arra , hogy a demokrácia az élet különbözõ területein minél jobban érvényesüljön. A nagy áramszolgáltatók monopóliumának letörése egyben politikai cél is, mert így demokratikusabban mûködõ piac jöhet létre - vallják. A bankok kizsákmányolását elkerülendõ alap szabályban rögzítették, hogy nem vesznek fel hitelt. Addig nem kezdtek bele a beruházás megvalósításába, amíg a szükséges mennyiségû pénz össze nem gyûlt.

A dánok másik jellemzõje, hogy szeretnek "szövetkezetekben" gon-dolkodni. A koppenhágai áram-szolgáltató mellett a szélerõmûpark tulajdonosa az úgynevezett Middel-grunden Szélenergia Kooperatíva. Ez utóbbi nyolc és félezer tagot számlál, köztük magán és közületi befektetõket, illetve több ezer koppenhágai lakost, akik mind vásároltak egy-egy részt a szélerõmûbõl. Az összesen 20 turbinából 10 a szolgáltató, 10 a szövetkezet tulajdonában áll.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan jutnak az emberek (a tulajdonosok) a pénzükhöz? A szövetkezet egyfajta részvénytársaságként mûködik. A tulajdoni hányadot egy piaci értékkel bíró értékpapír képviseli, melyet kifejezetten a "zöld energia" adás-vételére találtak ki, vagyis nem hagyományos értékpapírról van szó. Egy szélerõmû-tulajdonos tehát nem jóváírást kap az energiafogyasztásából, nem közvetlenül a háztartásába kerül a termelt áram, még csak nem is pénzt kap érte, hanem a tõzsdén kialakult árviszonyok szerint változó értékû részvénnyel rendelkezik.

A kezdetekkor ez még nem így volt. Törvény garantálta a termelt villamos áram fix átvételi árát. A szélturbina-tulajdonosoknak vissza-térítették az energiatermelõk számára kötelezõen elõírt CO₂-adó és más energiaadók egy részét. Ilyen feltételek mellett egy szélerõmûbe beruházni biztonságos befektetésnek számított.

A 2000. január 1-tõl életbe lépõ új villamos-energiatörvény liberalizálta a piacot. Az áram ára immár nem fix, azt a piac alakítja. Emellett bevezették a fent leírt "zöld részvényt". A környezetvédõk szerint a régi szabályozás jobb volt, mivel jelenleg bizonytalan egy ilyen projekt gazdaságossága. Azokban az országokban, ahol a szélenergiát alkalmazzák, például Német-ország és Spanyolország, a régi dán szabályozásnak megfelelõen járnak el. Visszásnak érzik azt a helyzetet, hogy amíg a dán kormány a megújuló energia nagyobb arányú használata mellett száll síkra, ugyanakkor a szabályozást a piacra bízza. Vagyis fizesd meg a környezet-védelmet! Közvetlenebb gazdasági eszközök (pl. adó) bevezetését szorgalmazzák, hogy ösztönözni lehessen a környezetbarát technológia, a zöld energia elterjedését.

Az új törvény az új próbálkozásokat érinti hátrányosan, az emberek bizonytalan dologba nem mernek befektetni. A Middelgrundenért azonban nem kell aggódni: 10 évig biztosított számára a régi törvény szerinti elszámolás. Mivel a megtérülési idõ is kb. 10 év, remélhetõleg senki sem veszít vele.

A Middelgrunden homokpad - ahogy neve is mutatja - egy alacsony vízállású rész a tengerben, mely korábban a kikötõi épít-kezések sittlerakójaként szolgált. A szélerõmûvek tengerbe való telepítését több helyen úgy írják le, mint ami rengeteg mûszaki kihívás elé állította a szakembereket. Az alapozást a tengerfenéken tavaly tavasszal végezték. Eközben egy régi szárazdokkban megkezdõdött a turbinaoszlopokat tartó 20 betonkehely formázása. Ehhez egyenként 430 m³ speciális betont használtak fel, melyet különleges technikával tömörítettek 55-60 MPa nyomással. Ezekre szerelték rá a turbinaoszlopokat, majd az õsz folyamán hajóval vitték a kijelölt helyre. Az alapok helyét cm pontossággal határozták meg. Végül a turbinaoszlopokra helyezték a felsõ turbinaoszlopot, a magát a turbinát, majd a széllapátokat.

Az egész beruházást természetesen egy környezeti hatásvizsgálat elõzte meg, melyben a következõket vizs-gálták: a tengerfenék lehetséges szennyezése, a vándormadarakra való hatás, a légi közlekedést zavaró hatás és a tengeráramlásra gyakorolt hatás. Mondanom sem kell, a szélerõmûpark egyik tényezõt sem befolyásolja károsan vagy hátrányosan.

A Middelgrunden Szélerõmûpark nem egyszerûen egy koppenhágai látványos-ság, hanem a fenntartható fejlõdés szimbóluma. Meghirdethetjük az atommentes és fosszilis energiahordozókat nélkülözõ energiatermelést, és azt meg is tudjuk valósítani. Meg is kell, hiszen a megújuló energiaforrások használatával egy hosszú távon fennmaradó Földgolyót bízhatunk unokáink boldogulására.

A tudósok legújabb vizsgálatai szerint terjednek a mezõk és az erdõk az arktikus régiókban annak hatására, hogy az éghajlat változik, Földünk felmelegszik. Egyes helyeken, az északi sarkvidék lakatlan területein megduplázódott a zölddel borított területek mérete. 

Ezt a Nature folyóiratban meg-szólaló tudósok az 1940-es években illetve az újabban készített fényképfelvételek összehasonlítása alapján állapították meg. A háború után az alaszkai vidéken ezrével készítettek légi felvételeteket az olajkitermelés megalapozása céljából, és ezeket ismételték most meg. 

A szakemberek egyelõre óvakodnak a végsõ következ-tetések levonásától. Egyesek szerint az északi régió kizöldülése kompenzálhatja a trópusokon tapasztalható kiszáradást, elsivata-gosodást, hiszen a mezõk és az erdõk képesek a Föld klímáját megváltoztató gázok, a szén-dioxid egy részének a meg-kötésére. A tudósok szerint ahhoz hasonló jelenség játszódhat le, ami 8 ezer évvel ezelõtt, a legutóbbi jégkorszak végén is történt- olvasható a Nature-ben. 

A globális felmelegedés egyre szélesebb körben okoz súlyos problémákat világszerte. Itt éppen egy áldásosnak tekinthetõ jelenséggel állunk szemben. Ám ennek a folyamatnak, melynek során az Arktika felmelegszik, más, kevésbé örömteli következményei is vannak. Ha a folyamat visszafordíthatatlan akkor a szubarktikus növényzet és állatvilág súlyos térvesztése akár ezen ökoszisztéma kihalásához is vezethet. Ez pedig nem lesz elszigetelt jelenség, hiszen a sarki tengerek életben gazdag vizei kiürülhetnek. 

A lombhullatók elterjedésével a tûlevelûek a sarkkörhöz szorulnak, aminek végzetes hatása lehet több ország fakitermelésére, erdõgazdálkodására. A felmelegedés a sarkokon gyorsabb mint más szélességen, ám az ott felhalmozott nagy mennyiségû jég elolvadásával a tengerek szintje jelentõsen megemelkedhet. Még a legóvatosabb számítások szerint is ez száz év alatt 2,5 - 6 méterrel emeli meg a világóceán szintjét. 

Már ez is katasztrófális hatással lesz olyan országokra, mint Hollandia, vagy Banglades. Ám más kutatók szerint az emelkedés száz év alatt meg fogja haladni a tíz métert, egyes feltevések szerint elérheti a hetven métert. Ez gyakorlatilag minden tengerparti település végét jelentheti, és közvetlenül a Föld lakosságának harminc százalékát, közvetve a Föld teljes népességét. A kontinentális területek éghajlata alapvetõ változásokon megy át: jelenleg is megfigyelhetõ Európa éghajlatában bizonyos szabályosság: például a Nyugat-Európát sújtó mind hevesebb viharok, vagy a nagy Közép-Kelet Európai esõzések. 

Keveset tudunk az éghajlat és idõjárás változásairól ahhoz, hogy minden következményt megjósoljunk. Az ENSZ márciusban megjelent, és nagyon óvatos becsléseken alapuló számítása szerint a termõterületek mintegy tíz - huszonöt százaléka használhatatlanná válik ebben az évszázadban, méghozzá olyan területeken, ahol a népesség jelenleg is éhezik. 

A globális felmelegedés következmé-nyeként egész országrészek kerül-hetnek víz alá az emelkedõ tengerek és állandó áradások miatt, súlyosbítva az amúgy is terjedõ szikesedést, csökkentve az élõ növényzetet és így növelve a légkörben maradó szén-dioxid mennyiségét. Tragikus a helyzet a sarkokon: a tundra és a fagyott talaj nagy mennyiségû szén-dioxidot köt le, és tart megkötöttt állapotban, mint a terjedõ erdõk: így arányaiban több lesz ugyan a zöld növényzet, mégis egyre emelkedik majd a szén-dioxid mennyisége, tovább fokozva a felmelegedést. 

A nagy kiterjedésû jégmezõk szintén hûtõhatással bírnak, mivel a napfény túlnyomó részét visszaverik. Ezek olvadásával szintén növekszik a sarkokon a hõmérséklet, ami további olvadáshoz vezet. 

Volt már példa a Föld történetében arra, hogy bolygónknak nem voltak jégsapkái: ez volt a dinoszauruszok kora, mikor ezek a csodálatos állatok uralták az egész Földet. Nekik jó volt. Hogy nekünk is megfelel-e, ezt majd a jövõ dönti el.

Helios, ezúttal az elnevezés nem a görög mitológia napistenét takarja, hanem a NASA új kísérleti repülõ-gépét. Az új repülõgép nem fosszilis üzemanyagok segítségével jut a levegõbe, hanem a Nap energiáját használja fel motorjai mûködtetéséhez. 

A Helios repülõgép teljesítménye nem éri el a személy- és teherszállítás-ban, napjainkban is használt repülõ eszközö-két, ami valójában nem is volt cél a gép tervezésekor. 

A Helios projekt eredménye egy 14 villanymotorral meghajtott, óriási, áttetszõ napelemekkel felszerelt szárnnyal ellátott repülõgép. Helios a kisteljesítményû, de egyben kis energiaigényû motorjai eredményeként valamivel sebesebben gyorsul fel, mint egy kerékpár, alakja egy bumeránghoz hasonlítható, és olyan hatalmas fesztávolságú szárny található rajta, mint egy Boeing 747-esé.

A NASA szakemberei azt remélik, hogy Helios megdönti az eddig repülõgéppel elért magassági rekordot, amit 1998-ban, szintén a NASA projektjét képezõ Pathfinder Plus nevû gép állított fel 80000 lábbal (kb. 24 km), ez a gép egyébként a Helios elõdje is volt. A Helios repülõnek egyébként kb. 30 km-es magasságban kellene tartósan repülnie a tervek szerint. 

Természetesen a légcsavaros meghajtású repülõgépek abszolút repülési magas-ságában felállítandó rekord mellett más fontos feltételeknek is meg kell felelnie 

Heliosnak ahhoz, hogy a mérnökök munkáját siker koronázza.

A repülõgép ugyanis azért rendelkezik hatalmas fesztávolságú napelemsort tartalmazó szárnnyal, hogy annak segít-ségével akár hónapokig tartani tudja az elért magasságot. Ezzel pedig az volna a NASA célja, hogy nagyon olcsó, könnyen javítható, illetve bõvíthetõ alternatívát mutasson napjaink mûholdjainak. 

A projekt vezetõje, John Del Frate szerint több okból vonzóbb egy ilyen nagymagas- ságban lebegõ gép, mint az ûrben keringõ mûholdak. Az egyik ilyen ok, hogy a mûholdakkal ellentétben egy ilyen szerkezettel, sokkal pontosabban meghatározható koordinátákra lehet sugározni, illetve méréseket végezni, mivel ezek a Föld felszínéhez viszonylag közel lebegnének. Emellett a jelen egyik legégetõbb problémájának, az ózonpajzs elvékonyo-dásának folyamatát is sokkal hatékonyabban tudják majd vizsgálni egy ilyen eszközzel, amit a megfelelõ mérõmû-szerekkel látnak el. Sõt a meteorológiai ballonok utódjai is lehetnek ezek a szerkezetek, mivel ezek esetében nem okoz problémát, hogy egy helyben végezzenek méréseket, míg a hõlég-ballonok sajnos kénytelenek a légáramlatok szeszélyének engedelmeskedni.

A NASA kutatói azonban máris a jövõbe vetik tekintetüket, vagyis bízva Helios sikerében már azon gondolkodnak, hogy az ûrkutatásban milyen szerepet játszhat majd egy ilyen jellemzõkkel rendelkezõ repülõ-szerkezet. A tudósok szerint a földi atmoszféra ilyen maA NASA kutatói azonban máris a jövõbe vetik tekintetüket, vagyis bízva Helios sikerében már azon gondolkodnak, hogy az ûrkutatásban milyen szerepet játszhat majd egy ilyen jellemzõkkel rendelkezõ repülõ-szerkezet. A tudósok szerint a földi atmoszféra ilyen magasságaiban történõ repülés karakterisztikája sokban hasonlít ahhoz, amit majd a Marson lehet tapasztalni, ezért a Helios akár a Mars-küldetés tervezõi számára is értékes információkkal szolgálhat. 

A Heliost egy kifejlesztés alatt álló, üzemanyagcellával mûködõ meghajtó-szerkezet fogja mûködtetni. Ettõl az új meghajtórendszertõl várják azt, hogy elegendõ energiát szolgáltat majd ahhoz, hogy a repülõgép hónapokig lebeghessen nagy magasságban.
 

Danish-Hungarian NGO Cooperation Project 
Address List of Places Visited During May 13-20, 2001 in Denmark

AiH, Eco-village/Co-Housing, Hjortshoj
Exhibition and Office House "Petersborg": Gl Kirkevej 82, 8530 Hjortshoj 
www.andelssamfundet.dk, www.ecovillage.dk (English)
Contact persons:
Peter Myatt, AiH/ Okotech <Myattpeter@hotmail.com> Ph/fax: +45-86222124 /-86227096
Pierre Leculle AiH/Green Guide <pierre.lecuelle@get2net.dk> Ph:+45-86222556
Gunnar Boye Olesen, AiH/ Energy Association <ove@inforse.org> Ph/fax: +45-86227000/-86227096

OVE-Europe / INFORSE-Europe, Danish Organisation for Renewable Energy (OVE) - Europe
Gl Kirkevej 82, 8530 Hjortshoj.
Ph: +45 86227000, Fax: +45 86227096, e-mail: ove@inforse.org, www.orgve.dk
www.inforse.org/europe
Contact persons: Gunnar Boye Olesen, Judit Szoleczky

Folkecenter for Renewebale Energy
Kammersgaardsvej 16, Sdr. Ydby, 7760 Hurup, Thy.
Ph: +45 97956600, Fax: +45 97956565, e-mail: energy@folkecenter.dk, www.folkecenter.dk
http://www.folkecenter.dk/index_en.html
Contact persons: Jane Kruse, information, education <energy@folkecenter.dk>
Niels Anso, plantoil for cars <na@folkecenter.dk> also: http://www.elsbett.com

NIVE Energy & Environment Office
Kammersgaardsvej 16, Sdr. Ydby, 7760
Hurup, Thy.
Ph: +45 97 95 66 95, email: jesper@nive.dk, http://www.nive.dk/
Contact Person: Jesper

Viborg Energy & Environment Office,
Secretariat of the 21 Cooperating Energy & Environment Offices (SEK) 
Preislers Plads, 8800 Viborg.
Ph: +45 87252170, Fax: +45 87252165, e-mail: viborg@sek.dk, www.sek.dk, www.sek.dk/viborg/viborg2.htm
Contact person: Bent Sorensen

Aidt Miljo, Solar Collector Company
Kongensbrovej, Aidt, 8881 Thorso.
Ph:+45 86966700, Fax:+45 86966955, e-mail: ecopoint@mail.dk, www.aidt.dk
Contact Person: Torkil Forman

Green Office - Aarhus
- The Danish Organisation for Renewable Energy (OVE) Main Secretariat
Dannebrogsgade 8 A 1st fl, 8000 Arhus C.
Ph: +45 86760444, Fax:+45 86760544, e-mail: ove@orgve.dk, www.orgve.dk
Contact Person: Finn Tobiesen, e-mail: tobiesen@orgve.dk

- Aarhus Energy & Environment Office
Dannebrogsgade 8 A 2nd fl, 8000 Arhus C.
Ph: +45 86192922, Fax: +45 86182514, e-mail: aarhus@sek.dk,
www.sek.dk, www.energiaarhus.dk
Contact Person: Hans Jakob Jakobsen

Copenhagen Energy and Environment Office (KMEK)
Blegdamsvej 4 B, 2200 Copenhagen N.
Ph: +45 35373636, Fax: +45 35373676, www.sek.dk/kmek, email: kmek@sek.dk
Contact persons: Ann Vikkelso/office/wind/glas <annv@ove.org> http;//www.middelgrunden.dk
Jorgen Martinus/waste sorting http://www.ecocity.dk

School Energy Forum
Islevgaard Allé 5, 2610 Rodovre.
Ph +45 44570630, Fax: +45 44570666, e-mail: Energihus@mail.dk, janus@hendrichsen.dk
www.sklolernesenergiforum.dk/english, www.energy4school.dk
Contact person: Janus Hendrichsen

Torup Ecovillage and Noth Sjelland Energy and Environment Office
Dyssekildegard, Hagendrupvej 6, Torup, 3390 Hundested.
Ph: +45 47988881, Fax: +45 47988883, e-mail: nordsjaelland@sek.dk, http://www.sek.dk/nsj/nsj.htm
Contact person: Lisbeth Berg
Niels Otto Pedersen / plantoil
adress until approx. July:
Kraghave Gabensevej 31, 4800 Nykobing F.
Ph: 54 82 02 13 e-mail: <nop@ihnykf.dk> and <niels-gabi@get2net.dk> More Official information on energy in Denmark: 

Danish National Energy Information Center, EnergiOplysningen,
Address: Teknikerbyen 45, 2830 Virum, Denmark
Phone : + 45 70 21 80 10, Fax : + 45 70 21 80 11, Web: www.Energioplysningen.dk
http://www.Energioplysningen.dk/English/Index.htm, E-mail: energioplysningen@ens.dk

E-MISSZIO, Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Nyíregyháza, 4400
Szabolcs u. 6.
Tel/Fax:+36-42-423-818
E-mail: emisszio@zpok.hu,
Website: www.e-misszio.hu
Kapcsolattartó: Tömöri László

Energia és Környezet Alapítvány
Nyíregyháza
Hõsök tere 9. H 4400
Tel:+36-42 421-554
E-mail: dominan@webmail.hu
Kapcsolattartó:Domina Norbert

Energia Klub
Budapest, H-1117
15 Móricz Zsigmond körtér
Tel; Fax:+36-1- 209 7223; +36-1- 466 8866
email:info@energiaklub.hu
Homepage:www.energiaklub.hu
Kapcsolattartó:Tóth Zsuzsa 

Esztergomi Környezetkultúra Egyesület
Esztergom, H-2500
Bajcsy Zsilinszky út 4
Tel/Fax: + 36-33-400 150
e-mail: ekoku@zpok.hu, ekoku@elender.hu
Hompage:www.zpok.hu/ekoku
Kapcsolattartó:Szendi Gábor

Független Ökológia Központ
Budapest, H-1035
Miklós tér 1
Tel; Fax:+36 -1-3686229/-2500420/-2500424; fax: +36 -1-2501546
e-mail:office@foek.hu, megyo@foek.hu
Homepage:www.foek.hu
Kapcsolattartó:Medgyasszay Péter

NIMFEA, Környezet- és Természetvédelmi egyesület
Túrkeve, H-5421
Pf. 33
Tel/Fax, Tel:+36-56-361 505, 56-554 309 mobil: 60 470 618 
E-mail:nimfea@externet.hu
Homepage:www.nimfea.hu
Kapcsolattartó:Monoki Ákos

REFLEX, Környezetvédelmi Egyesület
Györ, H-9024
Bartók Béla ut 7.
Tel, Fax:+36-96 316192, +36-96 310988
E-mail:lajtmann@freemail.hu, reflex@c3.hu
Homepage:www.reflex.gyor.hu
Kapcsolattartó:Lajtmann Csaba 

Ökoszolgálat Alapítvány
Budapest, H-1054 
Vadász utca 29.
Tel, Fax:+36-1-311-7855, 302-3148
E-mail:okosz@okoszolgalat.hu, kortars@okoszolgalat.hu
Homepage:www.okoszolgalat.hu
Kapcsolattartó:Pencz Levente

szeptember 8-12 

European Research Conference : Photovoltaic Devices, Tomar 

Információ: Hahn-Meitner-Institut Berlin, Fax: 30 80623199, E-mail: jaeger-waldau@hmi.de 

Forrás: F33BINE2001-es falinaptár 

Internationale Regenwassertage, Mannheim 

Információ: Fachvereinigung Betriebs u. Regenwassernutzung, Fax: 06151-339258, http://www.fbr.de 

Forrás: F33BINE2001-es falinaptár

Országos Hulladékhasznosítási Konferencia, Gyula 

Szervezõ: Gépipari Tudományos Egyesület. 

Információ: Róta Ernõ titkár, Békéscsaba 5600, Andrássy út 22., Pf. 57.; telfax: 66/443-490. 

(Azoknak, akik érdeklõdésüket jelzik a szervezet felé, a konferencia idõpontja elõtt 1,5-2 hónappal körlevelet küldenek a részletes programmal.) 

Forrás: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége hírlevele, (2001)6. 

ÖKOTECH : Nemzetközi Környezetvédelmi és Kommunális Szakkiállítás, Budapesti Vásárközpont 

Információ: Hungexpo Rt. Okotech Projekt, Tóth Judit projekt igazgató, Tel.: 263-6093, 263-6063, Fax: 263-6086, Email: okotech@hungexpo.hu 

2001. október 3-5. 

Országos Energetikai Konferencia, Balatonaliga 

Szervezõ: ETE 

Forrás: F21Energiagazdálkodás,42(2001)1.p.30. 

Renewable Energy for a Competitive Europe, Wels (Ausztria) 

Szervezõ: IRCs 

Információ: A.Moser, IRC Austria, Tel.: 43 1 524 06 06 11, Fax: 43 1 524 06 06 99, Email: amoser@danube.or.at, Internet: http://www.danube.or.at 

Forrás: F102Innovation&Technology Transfer, (2000)6.p.20.

Power Generation and Sustainable Development, Liege /International conference organised by AIM in the framework of Electralis 2001 the international electric year/ 

Információ: Chantal Lacrosse-Pirotte, Tel.: 32 4 222 2946, Fax: 32 4 222 2388, Email: ch.lacrosse@aim.skynet.be http://www.conf-aim.skynet.be 

8. Forum Brennstoffzellen (Üzemanyag/tüzelõanyag-cellák) 

Információ: OTTI Energie-Kolleg, Fax: 0941-29688-19, E-mail: anne-maria.johst@otti.de, http://www.otti.de/kolleg.htm 

Forrás: F33BINE2001-es falinaptár 

18th World Energy Congress : Energy Markets : The Challenges of the New Millennium, Buenos Aires (Argentina ) 

Kapcsolat: World Energy Council, Del Carmen 776-4, Piso, Buenos Aires, Argentina 

Tel.: +54-11-4813 2219, Fax: +54-11-4814 3664, www.18th-wec.com.ar 

17th European photovoltaic solar energy conference and exhibition, München 

Szervezõ: WIP 

Információ: Az RTD-News database - http://www.cordis.lu/news - RCN 16441 tétele 

Forrás: F23Cordis focus,(2001)169.p.26. 

Tecnoure 2001 : 4th International Conference on Technologies for the Rational Use of Energy, Havanna (Kuba) 

Információ: Oscar L. Jimenez, Science and Technology Agency, Tel.: 53 7 227 096, Fax: 53 7 229 372, E-mal: ojimenez@cien.energia.inf.cu 

Forrás: F170Cogeneration and On-Site Power Production,(2001)2.p.64. 

Cogen Europe : Cogeneration in the New Energy Market : 9th Annual Conference, Brussels (Belgium) 

Információ: European Ssociation for the Promotion of Cogeneration, Tel.: 32 2 772 82 90, Fax: 32 2 772 50 44, E-mail: info@cogen.org, web: www.cogen.org 

Forrás: F170Cogeneration and On-Site Power Production,(2001)2.p.64.